37. Mud battle

Akarlak, és tudom hogy piszkosul akarod

Tartsuk életbe a bulit egész éjszaka

- Szóval mit tervezel velem? - kérdezem beleharapva a sajt burgerbe.

- Oh, Rebecca... Megtudsz mindent időbe! - mondja egy sült krumplit bekapva.

- Tudtam, hogy nem vagy te olyan butus, Payne! - mondom vigyorogva.

- Szóval direkt csábítottál el? - kérdezi felvont szemöldökkel.

- Ezt egy szóval se mondtam, csak azt, hogy nem vagy butus! - mondom vigyorogva és újabbat harapok.

- Te, lány! - nevet fel, majd tovább eszi a sült krumplit. - Miért kellett belerúgnom Harrybe? - összezavartan nézek rá, majd felnevetek

- Ez most honnan jött? - kérdezem furán.

- Semmi, csak... Nem lenne kibaszás Louval, ha lefeküdnénk? - kérdezi, mire vigyorogva közelebb hajolok.

- Nem muszáj feküdnünk! - kacsintok rá, mire felnevet.

- Tuti Lucifer lánya vagy! - mondja nevetve, majd felállunk és a helyére rakva a tálcákat elindulunk a kocsihoz. Beülünk és Liam egyenesen a lakásához hajt.

- Szép! - dicsérem meg mikor belépünk az ajtón. Emeletes, kertes lakás, de olyan Liamnek való. Elegáns, de mégis kupis. Rossz fiús, de mégis a könyvek miatt ott lapul a könyvmoly fiúcska is. És mikor megpillantom a Toys Storys babákat a legeslegfelső polcon vigyor csusszan ajkaimra. 

- Köszönöm! - mondja nevetve. - Add ide a csomagod, felviszem a vendégszobába, addig te keress valami videojátékot! - kacsint rám.

- Uh, nem is videojátékoztam, mióta itt vagyok! - tapsolok kettőt, majd rögtön az előbb felmért helységhez rohanok. 

- Úgy viselkedsz, mint egy 10 éves. - mondja nevetve, mire hátrafordulva a szemébe nézek, és elvigyorodom. 

- Mondd, hogy nem imádod! - kacsintok rá, mire kaján mosoly terül szét arcán és felszalad. Visszafordulok a videojátékokhoz és végig futtatva ujjam, kiveszem az egyik kedvencemet. Zombit kell benne ölni, de ez nem csak szimpla lelövős. Én és Liam két külön helységből indulunk, és ha megtaláljuk egymást, akkor jutunk a következő pályára. A zombik pedig csak jönnek, erősödnek és wow. Rég játszottam már vele.

- Na, meg van? - kérdezi vigyorogva.

- Igeen! - mondom megfordulva így szinte a mellkasának ütközök. Perverz mosollyal néz le rám, én pedig gonosz mosollyal rá.

- És egymással, vagy egymás ellen? - kérdezi halkabban.

- Egymással... Zombik ellen! - mondom vigyorogva.

- Uh, ezt szeretem! - majd kiveszi a kezemből a dobozt, és beteszi a CD - jét. Kezembe add egy kart, én leülök, ő pedig mellettem foglal helyet. Egy ideig játszunk, majd Liam hátradől és rám néz.

- 2. Kimegyünk és focizunk! - mondja vigyorogva.

- 2. Imádok focizni! Ha tehettem mindig játszottam a fiúkkal, ha épp nem bulizni mentünk vagy edzetünk. - elvigyorodik, majd felpattan, és a kezét nyújtja. Megfogom a kulacsom, amibe már vizet töltöttem és kimegyek a kertbe. Egy picivel hűvösebb van, mint mikor jöttünk vagy csak úgy általában nyáron, de elviselhető. Leteszem az ajtó mellé, majd hátrapillantok Liamre, aki egy labdával a kezében vigyorog rám.

- Szóval? - kérdezem nevetve.

- Rúgj párat, én pedig kivédem! - mondja a kezembe adva a labdát.

- Ha tudod, Payno! - mondom vigyorogva, míg ő beáll a kapuba. Neki futásból rúgok egyet, a labda "repül", Liam pedig nem védi ki. Felnevetek, majd visszarúgja a labdát. Párat lövök még és egyet védet csak ki. Rebecca Colt hölgyeim, uraim!

- Ennyit érsz! - mondtam puszit küldve neki.

- Oh, tényleg? - kérdezi, és nem figyelek, hogy ő már felém fut, majd leteper. Felsikítok, majd elterülök, Liam keze pedig megakadályozza, hogy beverjem a fejem.

- Kösz? - nézek szemeibe furán, majd mindketten felnevetünk.

- Szóval tényleg annyit érek? - kérdezi felém támaszkodva.

- Bizonyíts! - suttogom, mire ajkába harapva kezével végig simít testemen, majd kigombolva a nadrágom benyúl. Szemeink lassan egybe forrnak, olyan lehet kívülről, mintha épp egymást szuggerálnánk, pedig nem. Teljesen elvesztem Liam mogyoróbarna szemeibe, és ott van bennük minden, amire egy lány vágyik, kivéve a szerelem. A csodálat, a vágy, a remény, az izgatottság. Liam ujja azonnal belém hatol, amitől felnyögök. Kör körös mozdulatokat tesz, majd még jobban beljebb tolja ujját. Vigyorogva pillant le ajkaimra, de újra a szemembe néz.

- Sose feledj valamit, Liam! - mondom suttogva és amint a markomba érzem, a választott tárgyat, amivel móresre tanítom, elvigyorodom.

- Mit...? - kérdezi, és én már törlöm is a hajába a nagy adag sarat. - A kurva... - morogja és ledől mellém, én pedig vigyorogva állok fel. - Neeem! Nem úszod meg ilyen könnyen, Becca! - ezzel visszaránt a földre és nagy adag sárral keni össze a hajam, ruhám.

- Fasz! - mondom és én is megragadok egy újabb maroknyit és felé kerülve szétkennem mindenhol. Sárcsatába kezdünk, amit két füttyszó szakít meg.

- Ebből dugás lesz! - morogja Niall, mire Harry felnevet.

- Sziasztok! - köszönök és vigyorogva kitárt karokkal elindulok feléjük, ők pedig vigyorogva húznak magukhoz.

- Azt hittem túl finnyásak vagytok egy sáros csajhoz! – mondom, Liam pedig ekkor ér mellénk.

- De az a csaj egy kurva jó nő, ne feledd! - mondja a szöszi kaján mosollyal.

- Jól van, na! - nevetek fel - Mi szél hozott titeket? - kérdezem összekulcsolva a mellkasom előtt a karom.

- Jöttünk megnézni, hogy vagy, de ahogy látjuk éppen megzavartunk valamit! - mondja Harry vigyorogva.

- Jól vagyok, csak nem ihatok alkoholt! - mondom elhúzva a szám, majd felkapva a kulacsom beleiszok.

- A másik, pedig Lou szülinapja. - morogja Niall.

- Legyen nálunk! Kurva nagy a ház, van medencém is, kertem, grillem, kajám, majd holnap sütök ezzel a fasszal egy tortát vagy egyedül, nem tudom. Ti meg hívjátok össze az embereket! - mondom nevetve.

- Mi nem segíthetünk? - kérdezi Niall kölyökkutyaszemekkel.

- De segíthetek! Csak ne fald fel a sütiket és a tortát! - nevetek fel.

- Akkor holnap nálad sütizünk?

- Igen, majd úgy 2  körül találkozunk nálam.

- Ahogy mondod, de gyere Hazza. Hagyjuk magukra a sárcsatázókat! - kacsint rám a szöszi, majd visszamegy, Harry még megölel, utána a szöszi után szalad, és már csak a bejárati ajtó záróda után nézünk egymásra Liammel.

- Asszem' megyek és letusolok! - mondom beletúrva ragacsos hajamba, majd levéve a cipőm besétálok.

- Megmutatom, hol van! - jön utánam. Némán megyünk fel a lépcsőn, majd Liam kinyit egy ajtót, ahol a fürdőszoba rejlik.

- A törölközők! - mutatja, majd kimegy. Becsukom az ajtót, levetkőzöm, majd beállok a zuhany alá. A csapot megnyitom, lemosom magamról a koszt, majd hajamat is átdörzsölöm. Lehunyom a szemem, de ekkor valamit megérzek a fenekemnél. Elvigyorodom, majd szembe fordulok vele. A vízsugár még mindig ömlik ránk, mikor ujjaival végig simít mindkét orcámon, hüvelykujjaival számon simít végig, és megcsókol...


Sziasztok, Bogyók! Először is ha rövid lett sajnálom! Másodszor köszönök mindent, de tényleg! ♥ Ma reggel mikor feljöttem, azt hittem elsírom magam a megtekintések láttán, elhagytuk a 10.000 - et! ♥ Köszönöm szépen, rengeteg puszi és ölelés! ♥