32. Be careful him...

Néha vérezned kell hogy tudd,

Még élsz és van lelked

- Én nem meséltem semmiről! - váll el tőlem szomorkásan.

- Mindent tudok róla, Tomlinson! De menjünk... - ezzel megfogom a kezét, és kirángatom. Amint kiérünk, és messzebb megyünk a tömegtől, a telefon hangosan kezd el szólni.

- Megkedvelted a zenémet, cica? - kérdezi, vigyorogva miközben rágyújt.

- Kapd be, Tomlinson! - mondom, majd felveszem. - Rebecca Colt! - mondom, majd kikapom Lou szájából a cigit, majd puszit nyomva az arcára beleszívok.

- Azaz enyém volt! - suttogja felháborodva.

- Van még ahonnan ez jött! - kacsintok rá. - De most shh! - mondom és beleszíva, csak a telefonálóra koncentrálok.

- Szóval, Rebecca. Pár igen hírhedt drogkereskedő akarna önnel egyeztetni, de vannak köztük legális is.

- Oh, ennek nagyon örülök. És mennyit várnak cserébe? – kérdezem kifújva a füstöt. Lou némán figyel engem, közben próbálja kiszűrni kivel, beszélek. 

- Kereken 10 milliót, fejenként! – ajkaim elnyílnak, de inkább egy hosszabbat szippantok, nem fogtok felbaszni.

- Mondja meg az összesnek, hogy ha 10 millió fontot nem képesek elosztani, maximum 20 – ig megyek el, ha nem tetszik neki, így jártak! - mondom mélyet és hosszabbat szippantva, megint.

- Értettem, akkor megyek. Viszlát! - Loura pillantok. Kedvesen mosolyog rám, miközben egy cigit tesz a füle mögé.

- Köszönöm, Eric. - mondom vigyorogva, majd kinyomom.

- Milyen Ericcel beszéltél te pénzről? Ha könyvelő vagy... - mondja, de betapasztom a száját a kezemmel.

- Nem. Nyugi, mindent rendbe tartok. Viszont, ha nem haragszol nekem haza kell mennem. Mióta itt vagyok nem beszéltem a szüleimmel, és vár rám pár papír is. - mondom eldobva a csikket, és eltaposom. - Barátok? - kérdezem mosolyogva.

- Barátok extrákkal? - rosszalló pillantást küldök felé, mire felnyög. - Ne bírom ki ezek - simít végig ajkaimon, majd a csípőmre teszi a kezét és fenekembe markol. - és ezek nélkül. - suttogja ajkamba.

- De csak, mert kurvára szeretlek, Tomlinson! - mondom megcsókolva. Nyelve játékosan játszik, majd elszakad. 

- Menj! - csap a fenekemre, majd elenged. Nevetve indulok meg, de még visszafordulok.

- De csak, mert kurvára szeretlek! - mondom halkabban, de eljut hozzá és szívecskét formálva puszit küld. Elmosolyodom, majd hátat fordítok neki. Leintek egy taxit és bediktálva a címet ott hagyom a tömegnyomorban szenvedő zajos, belvárost. A fejembe három szó kattogott, hogy tönkre fogom tenni őt, amit nem akarok, de nekem csak pár kalandom lesz, még neki egy gyereke. De miután megérkeztem és beléptem a házba csettintésre eltűnt a szomorkás hangulatom. Gyereke lesz, bassza meg! Nekem meg van egy másfél éves szüzességem, amit lassan el kell veszíteni. Leveszem a kabátom, a napszemüveget a fejemről, majd felszaladok. Ledobtam a cipőt lábamról, majd egy zoknira váltva bekapcsoltam a laptopom. Úgy ahogy mondtam, hívtam a Mississippi családom. Azonnal felvették, de Carlos volt az első.

- Még semmi! - jelenti ki büszkén, majd nevetve hátradől.

- Jól vagy, Kincsem? Már utánad akartam küldeni ezt a fafejűt! - morogja apám idegesen.

- Minden a legnagyobb rendben! Anglia itt van nálam, ahogy mindkét szerződés is. - mondom vigyorogva.

- És az esküvő?

- Kit érdekel az esküvő? - förmed anyám Alexre. - Mi van Louissal, a te szerelmeddel? - kérdezi.

- Hát... Lefeküdtek, többször is, de nem számít. A lány terhes tőle, de olyan messze van még az a 2 hónap. - mondom legyintve.

- Augusztus... - gondolkozik el a nagyi.

- Elküldöm hozzád, Júliusba Brúnót! - mondja apám komolyan.

- Majd mutatok neki egy ilyen macát! - mondom megpuszilva a két ujjam, mintha valami isteni fogásról lenne szó.

- És te hogy vagy? - kérdezi Cecilia.

- Jól. Holnap írom alá a papírt, amiben megegyezek mindegyik nagy tulajjal, hogy az üzletük az enyém. Ez lesz Lou nász ajándéka. Én meg addig el leszek. - mondom mosolyogva.

- Küldök pénzt, de szerezz munkát! - mondja nagyapám.

- Rendben! - biccentek, majd gonosz vigyor telepszik az arcomra.

- Jajj, ne! Mit tervezel, *La Hija?

- ** ¡Sosiego, La Madre! - nevetek fel. - Még nem csináltam semmi rosszat!

- Még... - sóhajt fel a nagyim. Ezután hétköznapi dolgokról beszéltünk, majd jött a búcsúzás. Miután elköszöntem, elmentem letusolni és mackónadrágban, Lou pólójában és egy mamuszban leültem az ágyra. Bekapcsoltam a TV - t, hogy legyen egy kis háttér zaj, majd a kezembe vettem a mappát és elővettem az a bizonyos szerződést. A vodkás üveg mellettem lapult - szerintem már lassan mind hozzám nő - és kortyolva kezdtem el tanulmányozni a szerződést. Nem egyszer olvastam át, majd feladva, nagyot kortyoltam az üvegből. A TV - re néztem és villámcsapásként ért a felismerés, nekem van egy ügyvédnek készülő barátnőm. A telefont kezembe vettem és azonnal tárcsáztam is a számát.

- Szia Becca! - köszön kedvesen.

- Polly, hol vagy most? Át tudnál ugrani, itt egy szerződés, amiben keresni kell egy kiskaput, de ez nagyon titkos. - mondom hadarva és közben - bár nem látja - gesztikulálok.

- Persze. Küld át a címet és elmegyek oda. - mondja, mire hatalmas vigyor kerekedik az arcomra.

- Remek! De tényleg senkinek egy szót sem! - mondtam, majd letéve küldtem is a címet. Nem telt bele sokba Polly már ott ültem mellettem és kezében a szerződéssel nézte is át.

- Tulajdonképpen miről szól ez a szerződés? Adjál csak egy kicsit! - veszi ki a kezemből az üveget, majd nagyot kortyolva visszaadja. Elfintorodik, de csak egy rövid időre, szeme már futtatja tovább a sorokat, felcsaphatnék futtatónak is, azok is milyen jól keresnek már! Oh, jó kis strici lehetne belőlem… - Becca! - csettint Polly. - Miről van szó? - kérdezi mosolyogva.

- Louról. Ebben a szerződésben az a seggfej apja odaadta Angliát, ha a fia nem veszi el a lányukat. - mondom vigyorogva.

- Értem. Adj 1 napot ezzel! Senkinek nem mutatom meg és egész éjszaka agyalni fogok rajta, de megtalálom azt a nyomorult kiskaput! - mondja nevetve és feláll.

- Tényleg vigyázz rá! Nekem ez kibaszottul fontos, Pol. És ez a papír nem csak az én jövőmet baszhatja el, hanem Louét, a fiúkét és akár egész Angliát is! - mélyen nézek szemébe. Izgatottság csillan fel szemeibe, de őszintén elvigyorodik.

- Bízz bennem! Holnap ugorj be érte! - mondja, majd megölelve lelép. Mély sóhajjal huppanok vissza az ágya és végleg kiürítem az üveget. A telefon két csipogással jelzi, hogy üzenetem jött. Megnézem, és rögtön hívom is fel.

- Hazza. Minden oké? Mi az, hogy megtámadtak? - kérdezem zavartan.

- Igyekezz ide, amilyen hamar csak tudsz! Lehetőleg fegyverrel! - lihegi, majd leteszi. Bassza meg! Lecsúsztatom a nadrágom, és visszaöltözök a mai napi szerkómba. Pengét rejtek mindkét zoknimhoz, és biztonság kedvéért, meg a térdzokni alá is csúsztatok egyet. Egy kisebb kaliberű pisztolyt rakok a hátsóm felé, és egy nagyobbat veszek a kezembe. Felkapom a kabátom, kikapcsolok mindent, majd elindulok Harryékhez a BMW - vel. Vagy 300 - zal repesztek, de szerencsére nincs egy kocsi se előttem, így hamar megérkezem. Az ajtó tárva nyitva, bentről pár lövés hallatszik, majd egy állatias üvöltés. Harry. 

- Bassza meg! Kurvára, de baszd meg! - mondom, és a kabátomból előkapom a fegyverem. Beosonok, de semmit nem veszek észre. Sötét van, beljebb lépkedek, mire megreccsen alattam a deszka. A picsába.

- Oho, valaki csatlakozott... - a konyha. Lemegyek négykézláb és a nappaliból mászok be a konyhába, az idegen pont akkor lépett ki, én meg gyorsan Harryhez osontam.

- Tűnj innen! Adj egy pisztolyt és takarodj! - mondja idegesen.

- Meg a nagy faszt! Ki ő? - kérdezem kikapva az egyik kést, és átadom neki. - Nem számít, hol lőtt meg? - kérdezem, de felesleges a jobb vállából úgy jön a vér, mint aminek kötelező.

- Hát úgy látszik.. oho! - mondja, felnézek, de sehonnan nem ismerős. Ősz haja már kopaszodni kezdet, kékes ing félig kigombolva, fekete nadrág és sáros sportcipő. Szemét nem látom, sajnos, ajkain vicsor válik mosolyából.

- Helló, te faszkalap! Ismersz? Nem hiszem, mert akkor nem packáztál volna a haverommal! – mondom, majd egyet a jobb lábába lövök. Felüvölt s földre rogy, én előkapom a zsebemből a kloroformot és egy rongyba beleöntöm.

- Te ribanc! - nézz fel rám, mire mintha cukros néni lennék, a szájára szorítom a vegyszert.

- Jó éjszakát, te vén fasz! - majd igaz küzdök vele egy darabig, de bealszik, mint egy kisbaba.

- Mondtam, hogy ne! - áll fel Harry. Letépek a pólómból, bár nem tudom elég lesz - e és a karjára szorítom. Szemeibe nézek mélyen, majd felsóhajtok.

- Te bemész a kórházba, én pedig elintézem ezt a faszt! - mondom lenézve az öregre.

- Hé, vigyázz vele azért jó! És csinálj vele semmit, még ott nem vagyok. - mondja Harry felszisszenve.

- Miért? - kérdezem furcsán.

- Mert ő az apám, Rebecca! - mondja, sóhajtva majd elhagyja a lakást. Hogy mi? 

* Lányom!

** Nyugi, anya!


Sziasztok, Bogyók! Elsőnek is tuti megakartok siratni vagy én nem is tudom... Tegnap összegyűlt a 100 komment és én komolyan sokkot kaptam! Imádlak titeket és rengeteg puszii! ♥♥ Másodsorban, szóval Hazza apja, khm... Azért remélem tetszett szoros ölelés és rengeteg puszii! ☻♥♥